Sokan, amikor meghallják a „peremgyújtás” (rimfire) kifejezést, automatikusan a .22 LR-re gondolnak. Bár ez a legelterjedtebb, ma is több különböző peremgyújtású lőszer van használatban.
A peremgyújtás és a központi gyújtás (centerfire) közötti különbség legegyszerűbben a gyújtás módján keresztül érthető meg. Központi gyújtású lőszereknél az ütőszegnek a hüvely közepén elhelyezkedő csappantyút kell eltalálnia a lőpor begyújtásához. Peremgyújtás esetén viszont a hüvely peremét éri az ütés, és itt következik be a gyújtás.
Ez szabad szemmel is könnyen felismerhető:
- ha a hüvely alján középen egy kör alakú csappantyú látható, akkor központi gyújtású,
- ha az alja egybefüggő, sima felület, akkor nagy valószínűséggel peremgyújtású lőszerről van szó.
Gyakori peremgyújtású kaliberek
A .22 LR mellett ma is népszerű peremgyújtású kaliberek közé tartozik a .22 Magnum, más néven .22 WMR (Winchester Magnum Rimfire), valamint a .17 HMR (Hornady Magnum Rimfire).
A .22 WMR, vagy közismert nevén .22 Mag, több mint kétszer akkora csőtorkolati energiával rendelkezik, mint a .22 LR – körülbelül 314 láb-font (ft-lbs) értékkel. Emiatt rendkívül népszerű kártevő- és apróvad-vadászatra, mivel nagyobb távolságon is több energiát hordoz, mint a .22 LR.
A .17 HMR ebből a vonalból fejlődött ki: a .22 WMR hüvelyét .17 kaliberre szűkítették, és egy 17 grain tömegű lövedéket használnak a 40 grain helyett. Alap töltetekkel ez 2550 láb/másodperces (fps) kezdősebességet eredményez –
ez 600 fps-sel több, mint a .22 WMR, és 1300 fps-sel több, mint a .22 LR.
Ha érdekel, hogyan vált a peremgyújtás legismertebb és legelterjedtebb képviselőjévé a .22 Long Rifle, érdemes elolvasnod külön cikkünket, amely részletesen bemutatja a .22 LR történetét a kezdetektől napjainkig.
Hogyan készül egy peremgyújtású lőszer?
A peremgyújtású hüvelyek és lövedékek gyártása sok szempontból hasonló a központi gyújtású lőszerekéhez. Daniel Compton, a Federal Premium peremgyújtású és sörétes lőszerekért felelős termékmenedzsere betekintést adott a gyártási folyamatba.
Elmondása szerint a lövedékeket általában ólomhuzalból préselik, gömbölyű orrú vagy üreges hegyű formában. A lövedék lehet ólom, réz, nikkel vagy akár polimer bevonatú is.
A hüvelyek fémlemez tekercsekből indulnak, amelyeket kivágnak, megnyújtanak, majd kialakítják rajtuk a jellegzetes peremet. A peremgyújtású lőszerek egyik fő különbsége, hogy a gyújtóanyag közvetlenül a hüvely aljába kerül, nem pedig külön csappantyúba.
A gyújtóanyag nedves állapotban kerül behelyezésre, hogy elkerüljék a véletlen detonációt, mivel rendkívül érzékeny anyagról van szó. Ezután a hüvelyeket egy centrifugába helyezik, amely egyenletesen szétteríti a gyújtóanyagot a perem mentén. Ez kulcsfontosságú, hiszen az ütőszeg a perem bármely pontját eltalálhatja.
Szárítás után a hüvelyeket lőporral töltik meg, majd behelyezik a lövedéket. Az utolsó lépésben a lövedékeket bevonó anyagba mártják, hogy csökkentsék az ólomlerakódást a csőben.
Lövedékkialakítás
A hagyományos, öntött ólom központi gyújtású lövedékek átmérője a csúcstól egészen a hüvelyig állandó. Ezeken kenőhornyok találhatók, amelyeket a hüvely fala eltakar, amikor a lövedék teljesen be van ültetve.
A modern lőszerek többsége réz vagy más köpenyanyagot használ, kenés nélkül, de az átmérő továbbra is állandó marad.
Ezzel szemben a legtöbb peremgyújtású lövedék átmérője nem állandó. A lövedék külső része nagyobb átmérőjű, míg a hüvelyben lévő rész kúpos. Ez a kialakítás lehetővé teszi, hogy a kenőanyag a lövedék külső felületén helyezkedjen el.
A .22 LR lövedékek külső része jellemzően viasz-, réz- vagy egyéb bevonattal van ellátva a megfelelő kenés érdekében.
Töltet- és lövedékváltozatok
A peremgyújtású lőszerek – különösen a .22 LR – rendkívül széles választékban érhetők el. A klasszikus gömbölyű orrú és üreges hegyű lövedékek mellett számos speciális változat létezik. Érdekelnek az elérhető kaliberek? Olvasd el útmutatónkat a rimfire lőszerek világához!
Forrás: Smith and Wesson
